N�gr�di hegytet�n,
Egykoron b�szke v�r,
M�ra led�lt falak,
N�ma romhalmaz �ll.

V�res t�rt�nelem,
Egy apr� r�szlete.
Szondy, h�s vit�zinek,
Szomor� nyughelye.

Hatalmas sereggel, 
Mid�n j�tt az ellen,
Mar�knyi a v�rv�d�,
De nem h�tr�lt egy sem.

Harcoltak v�gs�kig, 
Utols� csepp v�rig,
S ink�bb meghaltak,
De kitartottak v�gig.

N�gy hossz� nap volt,
Rem�nytelens�gben.
Sz�zszoros t�ler�, 
S kegyelem nincsen.

Mid�n a v�r elesett, 
A gy�ztesek serege.
M�lt�n tisztelegve,
Vit�zinket temette.

Szondy v�rkapit�nyt,
A nagy budai pasa,
Tenkez�vel helyezte,
V�gs� nyugalomra. 

Mement�ul a hegytet�n,
Led�lt romos falak. 
Komor nyugalommal,
�rzik a titkukat.

Szondy s�rhely�n�l, 
Elid�z�m csendben. 
S vit�z tette el�tt, 
F�hajt�ssal tisztelgem.